Mi az a WORKSHOP? – Nézzük, mi WORKSHOP és mi NEM az

mi a workshop

Úton-útfélen szembejön velünk, szinte mindenki próbálta már… Azonban tudjuk-e valójában, mi az a workshop? Az utóbbi években gombamód nőttek ki a földből a workshopok. A felnőttképzési törvény szeptember 1-én életbe lépő változásai éppen ezért nagy port kavartak a vállalkozók körében. Hot topic lett a workshop. Lássuk, miért is!
A törvény kicsit más megvilágításba helyezi a szabad piaci tréningek és kompetenciafejlesztés világát. Nem célom belemenni annak részleteibe, hogy a 2013. LXXVII. felnőttképzési törvény idén szeptemberben életbe lépő változásai hogyan formálják át a felnőttképzéssel foglalkozó szakemberek és szervezetek mindennapi életét, hiszen megteszik ezt helyettem olyan jogi szakemberek, akik szakértői és nem csak érintettjei a témának, ahogyan én. Ugyanakkor nem tudok szó nélkül elmenni a törvény értelmezése során kialakuló érdekes helyzet mellett.
A törvény egyik fontos tulajdonsága, hogy azokat a foglalkozásokat érinti, amelyek során kompetenciafejlesztés történik, egyes értelmezések pedig ki is emelik: a workshopokra tehát nem érvényes. Számtalan vállalkozói csoportban olvasom a kérdést:

„Vajon az általam tartott workshopra vonatkozik?”

És bizony könnyen lehet, hogy a kérdésre mégis az “igen” lesz a helyes válasz. Ehhez először azt kell tisztáznunk: Mi az a workshop? Újabban bármilyen interaktív foglalkozást, csoportos tevékenységet elkeresztelnek workshopnak. Tagadhatatlan, rendkívül jól hangzik. A workshop szó szerinti fordításban műhelymunkát jelent, ami szintén elég tág fogalom és mint ilyen, simán érvényes lehet a kézműves alkotók által tartott nyílt műhelyekre vagy hobbikörökre. Azokra a csoportos foglalkozásokra, ahol például egy-egy technikát/technológiát elsajáíithat a nagyérdemű, tehát tényleges fejlesztés-fejlődés történik.

Mit nevezünk workshopnak a tréner szakmában?

Szervezetfejlesztés során – illetve bármilyen tematikus problémamegoldási folyamatban is – gyakran használt eszköz a workshop. Sok olyan izgalmas vezetett szituáció létezik, amivel serkenthető az ötletelés, problémamegoldás.

Módszertanilag azonban egy workshopon nem történik tényleges fejlesztés vagy oktatás.

Mi sem példázza jobban, minthogy a workshopok vezetőjét nem oktatónak vagy trénernek, hanem facilitátornak nevezzük. Egy workshop szempontjából Természetesen egyénileg is lehet profitálni a workshopon való részvételből, de a hangsúly nem ezen van, hanem a folyamaton. Egy workshop tehát nem akkor sikeres, ha mindenki fejlődik benne egyénileg, hanem ha közösen elértük a kitűzött célt, megoldottunk egy problémát. Valós tudásátadás nem történik, nincs tananyag, csak a közös gondolkodás vam, a már meglévő tudások összegyúrása, hogy valami új szülessen belőle.
S hogy hogyan is jön akkor az elnevezés? A kézműves foglalkozások, minikurzusok valóban közelebb állnak a műhelyhez, és az ott zajló alkotó munkához, mint a sokszor irodai környezetben, szellemi szinten zajló workshopok. Ebben a módszerben ugyanakkor tetten érhető annak a folyamatnak a metaforája, hogy kizárólag a „hozott anyagból dolgozunk”. Ugyanúgy, mint amikor a mester bemegy a műhelyébe és meglévő alapanyagokból, meglévő szerszámaival hoz létre valami teljesen újat.
Mindenki eldöntheti tehát, hogy az általa tartott foglalkozás workshop vagy workshop… 😉 (Ha valóban kérdéses az érintettséged, javaslom, hogy keress fel egy szakembert, hiszen minden eset egyedi, jelen cikk  pedig nem helyettesíti a jogi tanácsadást.)

Tetszik, amit itt olvastál? Vagy másképp képzeled a közös munkát?

Vegyük fel a kapcsolatot!


Üzenni szeretnék!


Facebook


Google-plus


Linkedin


Instagram

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük