A munka ünnepe – avagy éljen május elseje egy HR-es szemével

Egyre többen tudjuk, hogy a városi majálisok „világnapja” valójában nem a szeretet ünnepe, – ahogy az a sokak által ismert és idézett videóban elhangzik. Félretéve a viccet, sokan csupán egy szabadnapot látunk május első napján, egy korábbi generáció pedig a kötelező jellegű felfonulásokra emlékszik vissza, többnyire keserű szájízzel.

Május elseje a munka ünnepe, „amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni” – írja a Wikipédia.

Időben és térben eltávolodva attól a társadalmi-politikai-gazdasági helyzettől, amiben kialakult érdemes újra- és újraértelmezni ennek az ünnepnek a lényegét. Manapság népszerű azt mondani ünnepnapokon, hogy ilyenkor megállunk egy pillanatra és elgondolkozunk… Most sincs ez másképpen. Ilyenkor kapunk egy – többé-kevésbé – szabadnapot. Sokan úgy vannak vele, hogy örülnek, hogy ilyenkor nem kell a munkára rágondolni se. „Mégis mit kéne ünnepelni rajta?” „Még a szabadnapon is a munkát ünnepeljem?” Vajon helyén van ez így? Ha nem zárkózunk el teljesen a témától akár el is merenghetünk…

Mi az, amit meg kellene és meg is lehet ünnepelni a munkán?

Századunkban is vannak olyan újítások a munka területén, amik ünneplésre adhatnak okot. Ma már nem a nyolc órás munkanap az az újítás, amit örömmel fogadunk, hanem például a rugalmas munkaidő és a távmunka. A munkaerőpiaci igények mindig változnak az adott kor szellemének megfelelően. Ami viszont évezredek óta biztos, és ameddig ellátunk így is lesz, hogy dolga, feladata, munkája mindenkinek van. A témával tehát foglalkozni kell. S ha már ünnnepeljük a munkát, érdemes elgondolkozni azon, hogy mik azok a dolgok, amiket meg benne lehet ünnepelni. Például feltehetjük magunknak a kérdést:

mi miért dolgozunk, mi az értelme a munkánknak?

A munkával való elégedettségnek természetesen sok befolyásoló tényezője van. Nem mindegy a fizetés, nem mindegy a felettesünk hozzáállása, nem mindegy, hogy milyen a munkaidőnk, rendelkezésünkre állnak-e a munkeszközeink, vagy kik a közvetlen kollégáink. De kutatások igazolják, hogy az egyik lefgontosabb faktor, hogy megtaláljuk az értelmét a munkánknak. Ha valóban azt érezzük, hogy valamit hozzátettünk a világhoz a napi feladatainkkal, ha hivatásként éljük meg az állásunkat, akkor nemcsak elégedettebbek, de hatékonyabbak is vagyunk.

Egy másik fontos kérdés, hogy

milyen szerepet tölt be a munka az életünkben?

Mindenkinek más jelenti az értéket. Értékrendünkben pedig valamilyen helyet a munka is elfoglal. Ahhoz, hogy azt érezzük, hogy minden a helyén van, érdemes néha átgondolnunk, hogy mekkora értéket tulajdonítunk a munkának és ehhez képest hol szerepel ténylegesen. Egyensúlyban van a magánéletünkkel? Többet vagy kevesebbet dolgozunk, mint amennyit ideálisnak találunk? Azonos-e a munkánk a hivatásunkkal? Ha ezekre meg tudunk felelni, az már egy jó kezdet, ha pedig elégedettek is vagyunk a válaszokkal, akkor tudhatjuk, jó úton járunk. Ez kifejezetten megnyugtató tud lenni a szürke hétköznapok mókuskerekében.

Vegyük észre, hogy a munka ünnepe jó okot szolgáltathat arra, hogy elgondolkozzunk a fenti kérdéseken. Ha nem is kötelező jelleggel és festett transzparensekkel, de kellemes társaságban, egy jó ital mellett. A téma mindig aktuális és életünk szinte minden területét érinti.

Hasonló témában keres szolgáltatást?

Vegyük fel a kapcsolatot!

A munka ünnepe – avagy éljen május elseje egy HR-es szemével

2 thoughts on “A munka ünnepe – avagy éljen május elseje egy HR-es szemével”

Leave a Comment Cancel Reply